Munka a javából :)

Rájöttem, ide inkább valami olyat kell írni, ami figyelemfelkeltő, mert a rendszeres olvasók úgyis olvasnak, akik meg nem azoknak kell a megfelelő beharang.Ennek fényében:
Ma ettem tengeri csillagot. Ha érdekel milyen, akkor klikk a továbbra!

Ma egész nap dolgoztam és csak röviden leírom, milyen is volt ez. Reggel arra ébredtem, hogy így két nappal a hazaút előtt sikerült átállnom a helyi időzónára, mert kipihentem másztam ki az ágyból. Most már mondjuk mindegy lett volna, de mindegy. 🙂
Büféreggeli öltönyben, húsos batyukra koncentrélva, hálaadás a 30 fok alatti hőméréskletért (öltönyben nemmindegy), a többi naphoz képest eseménytelen séta a munkába, és indul a nap.
Songmeitől kaptam egy három oldalas kínai szöveget, ami a mai első meeting témája. Némi szótározással egy óra alatt nagyjábólfelfogtam a lényeget. Milyen jó szolgálatot tettek a Hanyu Jiaocheng tankönyv leckevégi szövegértései! 🙂
10-kor indulunk, B. szól, az öltönyömet hagyjam nyugodtan, éljenéljen. Kocsiba be,útra fel. Tíz óra, tehát hol máshol lehetne egy igaz kínai partnertalálkozó, mint egy étteremben. A probléma mindössze annyi, hogy a névjegykártyáim az öltönyben maradtak, ááááá. Hiba hiba. No sebaj, azért a világ nem dőlt össze.
Megérkeztünk az étterembe, melynek neve Pariss International Seafood Restaurant (klikkre lehet nézni a honlapot, kínai, de úgyis a képek a fontosak – klikk az első menüre, ott van még több kép) – de részemről akár hívhatnák úgy is, hogy mennyország, mert remélem az is ilyen. 🙂 Fényképezőgép nem volt, szóval igyekszem részletes leírást adni.
Beérünk, levezetnek az étterembe, be az egyik szépen megterített VIP terembe. A partnerünk képviselői még nincsenek itt, szóval leülünk az asztal melletti pszichológus-kanapéra és fotelbe, várunk.Közben meglátogatom a mosdót, ahol félhomály van, a padlónál lágy kék fények, a pisilde tetején műfűbokor, a mosdónál tengeri lények héjai, giccshatár feletti az egész, de azért nem rossz.:)
Megjön hamarosan a partner, bemutatkozás, jópofi, leülünk, tárgyalás egy szűk órán át, nagyon figyelek, de azért még nem az igazi. Ha nem olvastam volna a szöveget előzetesen, esélyem se lenne rájönni miről van szó. Közben a pincérlány folyamatosan hozza az asztalra az étkeket.
Nosza, lássunk hát neki! Koccintás, lehetőség bor vagy gyümölcslé, na ha már mindenképp be kell áldozni magam, akkor az utóbiból egy icipici. Ebéd közben végig small talk, ez már azért sokkal obban megy,talán csak egyszer szólok hozzá, de legalább már értem miről beszélünk. No de az olvasókat nem is ez érdekli szerintem. 🙂
Tehát mi volt az asztalon, lássuk csak:
– vegyes tenger gyümölcsei leves – ebben nem tudom mi volt, nem ettem
– ismeretlen sült hal, gerincet etávolítva, nehogy minket érjen a balszerencse – finom, de nem más mint bárhol egy friss hal
– sashimi (nyers halszeletek) rákból, rákollóból, polipból, vörös tonahal,fehér tonhal, lazac, és kaviárba ágyazott még valamilyen hal. Mind isteni, teljesen friss. Hozzá persze wasabi, szójaszósz, igény szerint.
– kb 15-20 centis főtt ráklábak – nagyon finom, mintha sok rákot ennél egyszerre. 🙂
– tengeri uborka és valami más világosbarna tengerfenéklény – utóbbit ettem, állagra libamáj, ízre… nem is tudom, talán a tengeri uborka és a rák között. Jó volt.
Közben ha valami kiürült, hoztak helyette mást, de én kimentem a teremből körülnézni a többiekkel, és igyekeztem összeszedni magam valahogy.
Ez ugyanis alapvetően egy büféétterem. Mi csak a VIP terem miatt kaptunk az asztalra ételt. Tehát kint vár olyan sacc 25 méternyi pult L alakban. Egyik végén sült, aztán grill, aztán nyers, aztán pácolt, aztán főtt és még ki tudja hányféle módon szerintem legalább százféle (szoktam túlozni, de most nem hiszem…) hal és herkentyű némi zöldséggel keverve, köztük persze minden amit bent is kaptunk.
Nem, nem, ebből lehetetlen válogatni, erre egy nap is kevés, de talán egy élet is. Tanácstalanul álltam némio paradicsomos polipsalátával és pár termetes rákkal a kezemben a japán stílusú halak pultja előtt (nekem valahogy a nyers hal az mindent visz), ahol kínálgattak mindent ami bent volt, de még ha lefordjtják, akkor se tudom mi az amit eszem. Kértem kis kucsma alakú, belül üres tintahalburkot, még nagyobb rákokat (hova lehet ezt még fokozni?), tarisznyarákot, 3-4 olyan halat, amiről tippem nem volt mi, de nagyon finomnak bizonyult, meg még összeszedtem ezt-azt, ami a szemem elé került, majd bent az asztalnál szépen elnyammogtam.
Éppen indultam volna a két tányér bevégeztetett tengeri finomság után utánpótlásért, mikor behuzták a két tálnyi öklömnyi osztrigákat, és bár a múltkor nem rajongtam annyira érte, annyira kedvesen kínálták. No de most olt hozzá citrom és csípős paradicsomszósz. No így már jó,állagra még mindig takony, de így már citromos-paradicsom íze van, tetszett.
No, lehet ezt még fokozni? – gondoltam magamban egyre telibb pocakkal. Lehetett. Hozták a tengeri csillagokat, ez ugyanis, mint kiderült, a partnerek vezetőjének kedvence. No hát akkor nem lehet rossz, meg nehogy már ne prónbáljam ki, ha már itt vagyok. Ha esetleg ilyen helyzetbe kerülnétek, így kell enni a csillagot (nekem el kellett mutogatni egyelőre…:))
letörsz egy csillagkart és magad elé teszed, felfordítod. Itt az alsó felén középen van egy kis mélyedés. ennek mentén kihajtogatod a csillag héját, és előkerül a zöldesszürke szivacsszerű húsa. Erre kell tenni a mellé felszolgált sárga gyümölcsös ízű szószból, majd kirágcsálni a húsát. Nekem nagyon ízlett, de nem nagyon tudom mihez hasonlítani, picit zöldség jellege van,egyáltalán nem hal vagy rákízű. Megettem három karnyit.:)
A végén még volt Haagen-Dazs fagyi, ami ellen picit tiltakozott a gyomrom a sok halacska után, de félteni nem kell,feldolgoztuk. Imádtam, hogy a fagyistálat is a mélhyűtőből vették elő, nincs is rosszabb, mint az olvadt fagyi. A menü végén az elmaradhatatlan gyümölcs telített el végtelen boldogsággal.
Mondtam is a partnereknek,mikor kérdezték, hogy ízlik a sok finomság, hogy isteni és majd ha a párommal együtt itt fogok élni és honvágyunk lesz, eljövünk ide enni és egyből elfelejtjük a problémát. Úgyhogy ezt itt most rögzítettem is a bizonyíthatóság kedvéért, az étterem névjegye megvan, a VIP terem nélküli büfévacsora pedig fejenként 6000HUF körüli, tehát egy otthoni Wasabi-esttel egyenértékű,élményben pedig megfoghatatlan, utolérhetetlen, elmondhatatlan.
Na már megint jót áradoztam az evésről 🙂 Kaja után visszaszaladtunk az irodábapár percre,el egy máésik tárgyalásra, ez kajamentes volt és rövid, majd még három óra iroda. Ezután pedig a változatosság kedvéért ismét enni mentünk, ezúttal a jól ismert Alwaysbe, a magyar kolónia egyik törzshelyére, ahol kellemes társaság és beszélgetés mellett egy óriás chilis burritóval zártam a napot, csak hogy ne foghassák rám, hogy elkínaiasodom… 🙂
Illetve nem, mert még 20 percet vadásztam egy taxira, de aztán itthon zuhany és blogolás, és ejnye,már fél egy van. Holnap az utolsó nap, és még annyi elintézni való ügyem van munka közben és után is… Azért megrpóbálok írni is este. Üdv mindenkinek.

Tags: , , ,

One Response to “Munka a javából :)”

  1. Andi szerint:

    Szia4
    hi-hi..tengeri csillag!Fura h zöld színe van,de próba cseresznye.:)
    Tetszett a közlekedési rovat,de azért ne legyél kiakadva,ha én majd kezdetben üvöltözöm h ne lépj le a járdáról!
    Tudod milyen parás vagyok:)
    Várlak haza nagyon,van meglepim is ha már itt leszel,hamar megtudod,de addig szigorú titok!
    Jó legyél,és jó utat,ha nem tudnánk beszélni,de azért remélem tudunk!
    sok puszi:
    Andi