Szombat Shanghaiban esővel, kerttel, mozival

Reggel felkeltem, hogy reggelizzek egyet Robival, hiszen ők ma indultak tovább Xianba és onnan haza. Ezután még kiderítettem, hogy a konzulátust ma igába fogták, ezért ugrik a fabric market, de nagyon nem bántam, legalább végre kialudtam magam – délben keltem újra. Ekkor azonban már nem lazsáltam tovább, némi térképböngészés után nyakamba vettem a várost. A célpont elsőnek a botanikus kert volt.

A metrózás természetesen gond nélkül ment, a két lehetséges megálló közül sikerült azonban kiválasztanom, amitől messzebb volt a bejárat, így sikerült 20 percet battyognom a bejáratig a nem csekély melegben… Aztán végül meglett a bejárat, kicsit méltatlankodtam a 40 yuanes jegyen, de aztán ránézve kiderült, hogy ez a trópusi házba, a bonsai kertbe és úgy nagyjából mindenhova belépésre jogosít – így már nem is tűnt olyan rossznak. 🙂

Jó két-két és fél órát bóklásztam az egyes szekciók között, voltak azáleák, rózsák, pálmák, bambuszok és még ezer más fű-fa-virág. Viszonylag kevesen voltak a parkban – legalábbis a városban megszokotthoz képest, talán két hete először voltam olyan szabad területen, ahol nem láttam embert néha. 🙂 Azért már jólesett egy kis nyugalom.

Aki kint volt piknikezett, fényképezgetett, mindenki jól érezte magát, én is 🙂 Aztán másfél óra elteltével hihetetlenül szürke árnyalatot vett az ég, és elkezdett dörögni mindenhol… szerencsére épp a különféle fedett házakhoz értem, így biztonságban éreztem magam. Mire végeztem nagyjából a parkkal, akkor kezdett csöpögni az eső. Pont volt annyi időm, hogy fogjak gyorsan egy taxit (esőben lehetetlen küldetés).

A startégia a következő volt: elmegyek az elektronikai boltjairól híres metrómegálló környékére és körbenézelődök vásárlási és más célokkal. A taxisomnak (az autóba amúgy az ajtó fölött beesett az eközben már szakad eső :)) sok volt a 100 yuanes, ezért a mágneskártyás bérlettel fizettem. A kocsitól az első üzletközpont bejáratáig tartó 10m elég volt egy kiadós hajmosáshoz.

Átverekedtem magam a bejáratnál ácsorgó eső végét váró tömegen, és bent bóklásztam, gondoltam elütöm az időt amíg eláll az eső. Kapni minden létező vackot és minőségi cuccot, az árak magasabbak, mint Hong Kongban, de jobban lehet alkudni – a két webkamerára amit vettem, legalábbis lehetett 🙂

Az eső csak nem akart azonban elállni, így egy idő után meguntam és átszaladtam a metróhoz. Ahogy be akartam menni a kapun, a kártyám valamiért nem múködött, közölte, hogy menjek a szervízablakhoz. Mentem is, némileg aggódva, hogy esetleg a taxis lehúzta az összes pénzem a kártyáról… Szerencsére szó sem volt erről, csak valamiért nem működött a kártya. Megszerelték és mentem tovább. A metróban megvilágosodtam az est további részével kapcsolatban, úgy döntöttem  elmegyek moziba. Így is lett, elmentem a Cathay moziba, és beültem az első nem feliratos filmre, mert a szinkronból azért jóval többet tanulok, mint az angol nyelvű kínai feliratos filmből, ahol alig bírok elolvasni pár írásjegyet mire jön a következő kép. Egy egészen vállalható buta amerikai akciófilm volt, szerencsére a sztori sem volt bonyolult, meglepő módon a párbeszédek nagy részét szinte végig értettem, jó volt 🙂

Mozi után elindultam hazafele, és még kellemes időtöltésként végigböngésztem egy DVD boltot meg egy hétszintes könyvesboltot (utóbbiban majdnem becsábultam egy töltőtoll-boltba, de visszafogtam magam…) A kijáratnál erősen elgondolkoztam, vegyek-e egy esernyőt az árusoktól (esőben, vagy mikor még csak kezd beborulni, minden sarkon előbukkannak az esernyőárusok, de hogy honnan, az rejtély…), de csak csöpögött, ezért inkább hanyagoltam.

Rossz döntés volt. Egy sarokra a hoteltől épp bementem a boltba egy palack vízért és azon filozofáltam, melyik kis koszos kifőzdében vacsorázzak, amikor kimenni készültem akkor meg szabályos vízfüggöny állta el utamat. Szépen összegyűltünk a bolt előtt, 10 percet vártam, de nem akart elállni. Visszamentem hát a boltba, és a pénztár melletti főző-sütő sarokból (ez elég gyakori az itteni boltokban) összeválogattam két spenóttal töltött baozi-t és egy bambuszlevélben főtt füstölthúsos rizslabdát. Utóbbi újdonság volt számomra, de elég magasra mászott a toplistán. Nagyon ízletes és kényelmesen ehető.

Mire megvacsoráztam, még mindig zuhogott, egy idő után meguntam, átszaladtam a szemközti zöldségeshez némi barackért és banánért, majd a maradék 50 métert szintén futva tettem meg a szállodához, ami épp elég volt ahhoz, hogy ronggyá ázzak.

Ez egy viszonylag kellemes és laza kis nap volt, de kell ilyen is, hogy kicsit kipihenhessem magam. Holnap még meglátjuk mi lesz, helyiekkel vagy magamban csatangolok a városban… Igyekszem összeszedni magam picit az írás tekintetében is, az utóbbi pár nap elég minimálprogramban csak az események leírására korlátozódott, az élmények nagy része kimaradt.

Képek (főleg a botanikus kertről)

Tags: , , , , ,

One Response to “Szombat Shanghaiban esővel, kerttel, mozival”

  1. Mama szerint:

    Hello Petyka!

    Volt egy kép sok piros közepű növénnyel. Csütörtökön kaptam egy olyan szobanövényt. A 15 másodperc esőtől elázott a hajad és elkeskenyedett a szád is? Várjuk már, hogy gyere haza, de azért érezd jól magad a maradék kis időben is.
    Andi holnap nálunk ebédel. (gombapörköltöt kért nokedlivel)
    Robcsi ma haza érkezett, de nem sokat beszéltünk még.

    Puszi-puszi: Mama