A világ legjobb városa

Nem akarom elkiabálni így, egy -nagyrészt szállodában töltött – nap után, de azt hiszem pár óra az utcán is elég ahhoz, hogy úgy érezzem, a legjobb város a világon Hong Kong.

Hogy miből is áll ez össze? Vegyed alapnak Londont. Már eleve nem rossz. Rakd tele New York-ot megszégyenítő felhőkarcolókkal, berlini tökéletességű tömegközlekedéssel, pakolj mindenhova ázsiai boltokat, éttermeket és nyüzsgést, állíts be átlagban körülbelül budapesti árakat, az utcán futó autók átlagárát lődd be 10-15 millió Forint körül, és végül töltsd fel emberekkel a világ minden tájáról, a klímát pedig télen-nyáron varázsold kellemes langyossá. Az eredmény egy tökéletes nagyváros. Ugye milyen egyszerű?

No de hogy is jutottam ide Kantonból? Vonattal. Valahol itt kezdődött a probléma, ugyanis a vasútállomás se Kantonban, se Hong Kongban nem éppen a város közepén van, ellentétben a hajóállomással, ami igen. Ezek után tegyél hozzá hosszú sorbanállást az érkezéskor (útlevélellenőrzés + mindenkit megnéznek hőkamerával, elkapta-e a madárinfluenzát), egy hiányzó transzfert a vasútállomáson, némi szorongást egy csomagokkal zsúfolt taxiban és végül egy az elvárt szintet meg nem ütő szállodát: már kész is van az ideges főnökség. Ha még az egészre ráteszel egy tehetetlen utazási irodát és értetlen kínai képviselőjét, megvan a kellemes program egész estére. De ez a hely nem arról szól, milyen rossz dolgok történtek, ezért erről nem is írnék többet.

Este még beugrottunk egy sarki kis koszos kifőzdébe, hogy kagylóval és tintahallal tömjük tele pocakunk, reggelre pedig sikerült elintézni az átfoglalást a másik szállodába. Mivel a program délelőtt kezdődött, nekem pedig ott kellett lennem, ezért a taxival én egyből az évad programjának helyszínére mentem (de csak miután szarrá áztunk a taxiig vezető 5 méteres úton)

Ennek eredményeképp mára már elmondhatom magamról, hogy az egyik legfontosabb gazdasági központban topmenedzserek intézik a bejelentkezésem a szállodába és viszik be a bőröndöm, miközben én a konferenciára tartok a világ egyik legexkluzívabb szállodájába, majd szolid késés után megérkezve a delegáció legdekoratívabb hölgytagja törölgeti le az öltönyöm válláről a vizet. Igen, nagyon jó dolgom van. 😉

A délelőtti hongkongi előadók pofik voltak és nagyon érdekes előadásokat mondtak a helyi gazdasági környezetről. Az ebédnél jót beszélgettem a mellettem ülő Rosannával, aki egy Kantonban született, Németországban tanult, mára Hongkongban élő fiatal kínai üzletasszony és Sujittal, aki Indiában született, az Egyesült Államokban tanult, 5 évet élt Németországban és 5 éve Hongkongban. A közös bennük, hogy mindketten -az EU meghódítása után- a Közép-Kelet-európai piacra akarnak betörni. Hát ilyenek a hongkongi üzletemberek.

A nyugati stílusú ebéd valahol felülről súrolta a tökéletes ízharmóniát (a desszert a saját ízlésem miatt nem jött be), a sokszor hallott délutáni előadásokat túléltem valahogy, a tárgyalások és az ismerkedés pedig jobban ment mint eddig valaha – szuper nap. A helyzetet árnyalja a fagyos légkondi, amiben sikerült megfáznom. Ugye minden szemüveges ismeri azt a szituációt, amikor télen bemegy egy üzletbe és bepárásodik a szemüvege? No, ez utt akkor lép fel mindig, amikor kilépsz az utcára. 🙂

A program után a Grand Hyatt előtt a Ferrarikat számolva vártunk a taxinkra, majd egy gyors zuhany és átöltözés után -tudtommal- a világ egyetlen emeletes villamosán mentünk el a város bár utcájába, ahol már fél nyolc körül iszonyatos tömeg és nyüzsgés fogadott. Egy tengeri kajára specializálódott étterembe mentünk, ahol egy tengeri hotpotban sikerült rengeteg azonosítható (abalone kagyló, lótuszgyökér, tengeri uborka, shitake gomba, stb.) és rengeteg azonosíthatatlan összetevőt megenni – amíg bírtuk.

A csapat többsége még egy bárba tért be, én inkább hazavillamosoztam (jegy: 40Ft, gyerekeknek 20Ft), megírtam a szükséges céges megírnivalókat, rendszereztem a névjegyeket, prospektusokat, hazatelefonáltam és megírtam ezt a napot is – és máris hajnali fél kettő lett.

Holnap egy egész szabadnap Hongkongban, holnapután kirándulás Makaóra. Szóval érdemes lesz visszajönni… 🙂

Képek

Tags: , , , , , ,

3 hozzászólás to “A világ legjobb városa”

  1. Mama szerint:

    Meddig maradsz a csoda-városban? Most mi lesz, hogy megfáztál? Hogyan fogsz orrot fújni? Mindig elbújsz valahova?
    Nagyon szép a hely. Képeken is érezhető.
    Nagyon vigyázz magadra: sok-sok puszi Mama
    (Lacinak tetszett a csillár)

  2. Peti szerint:

    Hello,

    holnap megyünk tovább Makaóra, onnan Shenzhenbe. Orrot fújni nem kell, csak kapar a torkom.

    Van már az új lakásban telefon? Kérek számot!

    Peti

  3. Andi szerint:

    Szia Peti!
    Már akartam mondani mikor ma hívtál,hogy ha megáztál remélem megszárítottad a hajad,mert az rátehet a megfázásra még egy lapáttal..Vegyél egy ernyőt!
    Itt minden rendben,csak elment a Robi is,és nem tudok aludni.
    Vigyázz magadra,várlak haza!
    jah,és 15!
    puszi!