Dolgos hétköznapok a világ másik végén

Lássuk, mi történt az elmúlt két napban. Alapvetően nem történhetett annyi minden, mint eddig, hiszen dolgoztam. Hétfő reggel kicsit sikerült későn kelni (az a hülye ablak az oka mindennek), leszaladtam még gyorsan a kedvenc nénimhez baozi-t enni, mire visszaértem a szállodához, Linda már ott várt.

Elkísért a két utcára levő irodánkba, ahol kölcsönösen bemutatkoztunk az itteni lányokkal. Fiúk nincsenek, ez már csak egy ilyen cég 🙂 9:30-kor nekikezdtünk az első kínai office meetingemnek, füleltem nagyon. Ezután még egy kis munka (volt bőven a múlt hét alatt összegyűlt dolgok miatt), majd ebédelni együtt mentünk. A környező 20-25 emelet magas irodaházakban általában 2-3 étterem is van darabonként.

A liftben lefele a csajok őrületes hangazavrba kezdtek, majd egymást karon fogva folytatták azt az utcán egészen az étteremig. Látszik itt is jó a munkahangulat. 🙂 Természetesen ismét igen jót ettünk, de hát már nem is vártam mást. A délután ismét némi munkával telt el, megkaptam a kínai telefonszámom, hasonlók., munka után átszaladtam a szomszéd elektronikai boltba akkumulátort nézni a fényképezőgépbe (nem árt egy tartalék), de drágább volt mint otthon, szóval nem vettem.

Este pedig ismét nyakamba vettem a várost,megnéztem a Shanghai Pearl TV tower és a Jin Mao towert az utcáról, aztán pedig a Huahai Rd. feltérképezetlen részét derítettem fel magamnak. Még belefért némi DVD vásárlás, aztán egy Sushi bárban fejeztem be a városnézést. Otthon még egy kis TV, aztán szunya 🙂

Másnap nehezen keltem, gondoltam kivételesen kipróbálom a szállodai reggelit – nem volt egy nagy szám. Besétáltam az irodába, frissítettem a céges honlapot, dolgoztam és ügyködtem ezt-azt, majd elmentünk Balázzsal egy helyi lengyel barátjához két irodaházzal arrébb, aztán együtt ebédelni egy vega étterembe szintén abban az épületben – kifejezetten finom volt a sok tofu és gomba.

Délután Kinsey elvitt némi városnézésre, nagyon jól beszél angolul, úgyhogy most egy picit hanyagoltuk kínait 🙂 felmentünk a TV torony kilátójába, megnéztük a nagyon felhős-párás várost – majd talán egyszer többet is látok, de így is szép volt. A torony aljában azonban egy meglepően jól összeállított és élvezetes múzeumot lehetett végignézni Shanghai történelméről, nagyon tetszett. Még egy picit sétáltunk utána, megnéztük a folyópartról a Bundot ezúttal nappal is, majd vissza az irodába.

Még egy kis munka és egyebek (pl. ezt is meg kellett írnom :)), este pedig megyünk vacsorázni a helyi magyarokkal…

Tags: ,

One Response to “Dolgos hétköznapok a világ másik végén”

  1. mri papa szerint:

    Hello Peti!
    Állandóan mássalbeszél a 00-86-135-24197474 telefonszámod. Az irodai Tcom(matav)-ról próbálom.
    Úgy tűnik a beszámolókból hogy a shanghai árszínvonal erősen meghaladja a kínai átlagot.A csivitelő kolléganők gondolom helyiek?
    Most épül egy ÖKO felhőkarcoló Shanghaiban,a déli és nyugati oldalon erősen árnyékolva, a tetején szélerőmű+napkollektorok; alul hőszivattyú,talán holland tervek , majd keresgélek a neten.Pusza PAPA