5 vacsorámat egy pohár vízért…

Elhagyott az ihlet. Pedig sok minden történt, bejártam egy érdekes kiállítást keresztül-kasul, ettem még mozgó élőlényt és úgy általában nem unatkoztam és egy kis időm mindig is maradt este írni, de nem tettem. Beszéljenek a képek…

Egy dolgot azért mégis kiemelek… Tegnap este lementem a sarokra pálcikás vacsorázni.

Ahol napközben sok-sok zöldség és gyümölcsárus árulja a portékáit, ott este átveszik a helyüket a parázson sütő kis “büfék”. Egy-egy ilyen büfében egy kb. 30cm magas asztalon, vagy gyakran inkább csak egy fatönkökre állított deszkán ott sorakoznak a sütnivaló pálcikák, mellette a rácsos faszenes grill, és a család aki üzemelteti a dolgot. Ebből egymás mellett van kb 10 darab, mindből dől a füst. Mögötte kis asztalok és óvodai műanyag sámlik, amin a helyi lakosság falatozza a vásárolt finomságokat. Az árazás egyszerű: minden pálca 1 yuan. Kivétel ez alól a padlizsán, mert az legalább fél kilós és azt hiszem 3yuan.
Berendeltem a finomságaimat, összesen tíz pálcányit: 3 szőrős bab (5/pálca), 2 krumpliszelet (3/pálca), 2 gomba (sok rojt/pálca), 3 birka (3 kis kocka hús, 1 kocka faggyú/pálca), majd leültem a helyiek mellé egy kis sámlira,lábam a nyakamban, és élveztem a légkört.

Hamarosan jött egy lány a szemközti étteremből, kérdezte kérek-e sört. Kitűnő üzleti modell, ne irtsd a konkurenciát, hanem találd meg benne a saját üzleted. Amúgy már a masszázsszalonban is gond nélkül hoztak a szomszéd étterem étlapjáról át nekünk enni.
Persze nem kértem, majszolgattam tovább az elsőnek elkészült gombáimat. Ez nem olyan mint otthon, hosszú vékony fonalak tetején 3-4mm-es kalap, és ezek kis telepekben jönnek, ezt grillezik. Fincsi.
Utána szépensorban jött a többi, beleértve a kedvenc birkafaggyúmat is. Közben megszólított a szomszéd asztaltársaság, elbszélgettünk kicsit. A szokásos kör persze megvolt:
(felém nyújtja a sörösüveget)
-Üdv, kérsz sört?
-Nem köszi, nem iszom alkoholt.
-Hát honnan jössz te, hogy nem iszol?
-Magyarország
-Á, Magyarország, ismerem!
-De nem mindenki ilyen ám ott, csak én nem iszom.
picit beszélgetünk Magyarorszégról és Shenzhenről majd megkínál egy cigarettával, erre én:
-Köszönöm, nem dohányzom.
-Nagyon egészséges ember vagy! Pálinkát sem iszol?
-Nem, semmilyen alkoholt.
-Nohát. De ugye a nőket azért szereted?
-Jó hogy, persze.
-Akkor jóbarát vagy. 🙂
és hasonlók még 5 percen át…
vacsorám végeztével elbúcsúztam tőlük, lehet még találkozunk, jó volt a birka…
este pedig egy olyan bárban voltunk a delegációval, ahol egy pohár víz ötször annyiba került, mint az aznapi komplett vacsorám és a szórakozó fiatalok kb. a pálcikásnál szerzett haverjaim havi fizetését költötték el egy este alatt… Ilyen Kína, ha tetszik, ha nem. Mégis mindenki boldog…

Holnap igyekszem arról írni, mi történik veled, ha egy hete folyamatosan vagy Kínában.

Ja és készítettem képeket a kiállításról, mikor körbejártam… ma is egy párat, de ezt majd
később…

És nem, a mozgó élőlényt természetesen nem itt ettem. Az egy mai homár volt az irodanyitás ünnepére

Tags: , ,

One Response to “5 vacsorámat egy pohár vízért…”

  1. Nagypapa és Margit szerint:

    Peti! Élvezzük az irodalmi beszámolóidat.Várunk haza, Nagypapa TV-jét kell beállitani. Vigyázz
    magadra
    Margit, Nagypapa