Archive for április, 2008

Dolgos hétköznapok a világ másik végén

kedd, április 15th, 2008

Lássuk, mi történt az elmúlt két napban. Alapvetően nem történhetett annyi minden, mint eddig, hiszen dolgoztam. Hétfő reggel kicsit sikerült későn kelni (az a hülye ablak az oka mindennek), leszaladtam még gyorsan a kedvenc nénimhez baozi-t enni, mire visszaértem a szállodához, Linda már ott várt.

Elkísért a két utcára levő irodánkba, ahol kölcsönösen bemutatkoztunk az itteni lányokkal. Fiúk nincsenek, ez már csak egy ilyen cég 🙂 9:30-kor nekikezdtünk az első kínai office meetingemnek, füleltem nagyon. Ezután még egy kis munka (volt bőven a múlt hét alatt összegyűlt dolgok miatt), majd ebédelni együtt mentünk. A környező 20-25 emelet magas irodaházakban általában 2-3 étterem is van darabonként.

(tovább…)

Shanghai turistaszemmel

vasárnap, április 13th, 2008

Az első este Shanghaiban és először Kínában teljesen magamra utalva… Bea elkísért és bejelentett a szállodába, ami persze nem olyan mint az eddigiek, de meglehetősen praktikus a kis szobám. Az internet is működik, még ha picit lassúcska is, legalább ingyen van. Hamar össze is kaptam magam, és gyors hazatelefonálás után elindultam a városba.

Az első sarkon egyből egy fodrászatot láttam, le akartam fényképezni Andinak, erre kiírta, hogy cseréljek elemet. Ejnye, hát így inkább nem megyek városnézni, mivel a hasam korgott, kényszeből a mekiben vettem két hamburgert (ugyanolyan vacak mint otthon, csak feleannyiba kerül), és hazamentem elemet tölteni és zuhanyozni. Fél tízkor újult erővel vágtam neki az útnak.

(tovább…)

Meglepetésút Jinanba

vasárnap, április 13th, 2008

Ez volt az az út, ami egyáltalán nem volt betervezve az útitervbe. Egyszerűen megbeszélnivaló akadt, és ha már úgyis itt voltunk a szomszédban, miért ne ugorjunk át gyárat látogatni Jinanba.

Fél hatkor keltünk, és ez meghatározta a napot, mivel némileg álmos maradtam. 🙂 Kijelentkezés után a reptérre menet a taxiban aludtam, a reptéren tonhalas szendvics reggelire, laza besétálás a check-in pulthoz 1 perccel plutzárás előtt, fel a repülőre, leül, felszáll, elalszik, 40 perc, leszáll, felébred, kiszáll. A reptéren már vártak a gyár képviselői.

(tovább…)

Egy nap Qingdaoban

szombat, április 12th, 2008

Túléltem életem legeseménydúsabb repülőútját! A két és fél órából fél óra ugye a fel és leszállás, a maradék két órából jó másfelet kisebb-nagyobb turbulenciákban töltöttünk. Én kifejezetten élveztem a dolgot, úgyis rég ültem hullámvasúton, de mások nem annyira, két hányás is volt a gépen, és alig sikerült felszolgálni a (nem túl finom, zsömle, mogyoró, stb.) vacsorát, többször nekifutottak a légikísérők, de mindig vissza kellett menniük és becsatolni magukat. Aztán végül este 11 körül csak leszálltunk, egyben és épségben. A csomagok hamar jöttek, a szálloda hordárjai már ott vártak, segítettek egy lista alapján a szobákhoz rendelni őket, a busz már szintén várt, a buszon pedig a Shangri-La hostessei vártak, hogy kitöltögethessük a check-in papírokat. Így mire a szállodába értünk, jóformán semmi dolgunk nem volt. Ügyes.

(tovább…)

Chengdu – panda nap

szombat, április 12th, 2008

Este még elvasalgattam egy másfél órát, közben nézegettem a bő választékban megtalálható kínai tévéadókat. Ha valahogy egyszerűen meg lehet tanulni kínaiul, akkor az ez, mert minden egyes műsor kínaiul is feliratozott. Kezdőknek érdemes angol filmet nézni kínai felirattal, haladóknak pedig tökéletes a kínai film kínai felirattal.

Reggel nyolckor reggeli, mivel kilenckor indulunk a hi-tech fejlesztési zónába. Azaz hogy indultunk volna, ha nem teszik át 9:50-re. Sebaj, legalább megnéztem a Volt egyszer egy vadnyugat utolsó fél óráját kínaiul.

(tovább…)

Az első este és az első nap Chengduban

szerda, április 9th, 2008

Chengduba érkezésünk után az első este egy itt lakó magyar hölgy elkalauzolt minket egy étterembe a belvárosban. Chengdut össze nem lehet hasonlítani az eddigi városokkal, igaz ugyanolyan rendezetlen, de sokkal tisztább, sokkal zöldebb, sokkal melegebb van és sokkal többen vannak. Persze Pekinget alig láttam, így azzal nincs összehasonlítási alapom. (Jut eszembe, úgy néz ki 17.-ét mégis Pekingben töltöm, mert előző nap a közelben látogatunk gyárat, így valószínűleg lesz időm még picit mászkálni erre-arra.)

A forgalom brutális, odafele koccantunk is egyet, de ez itt elég mindennapos. Kicsit lefittyedt a lökhárító, hát ez van, a morcos vezetőlány miatt onnantól gyorsabban mentünk tovább. Amúgy a taxi itt 120Ft-ról indul, 1km 35Ft, ez a Pekingi kétharmada (Budapesthez meg inkább nem viszonyítom) A szállodakijárónál a taxiablakon menet közben úriemberek névjegykártyákat dobálnak be, rajta nővel és telefonszámmal, de akinek ez túl bonyolult, az persze bármikor lesétálhat a sarokig, vagy felmehet a szállodában a harmadikra – ízlés kérdése. Azért még mindig kulturáltabb a helyzet, mint Thaiföldön.

(tovább…)

A lanzhoui gyárak és lakóparkok megismerése

szerda, április 9th, 2008

Kedves aggódó családom, barátaim és üzletfeleim!

Természetesen semmi bajom nincs, a gyomrommal pláne, sőt, életemben először 61,2kg volt az alsógatyában mért súlyom. (reggel. Estére a mai 5 étkezés dacára már csak 60,0) Egyszerűen nem volt időm írni, és a Kempinski horror összegeket kér az internetért. Ma viszont egész délután szabad program van, tehát inkább picit később megyek a városba és leírom az eddigieket, este ki tudja mi lesz…

Még valahol Lanzhouban hagytam abba. Az utolsó nap délelőttjén gyár és ipari park látogatások voltak a programban. Buszba ültünk, és első körben egy épülő lakó és üzleti parkot tekintettünk meg. Az ajtónál tisztelgő sorfal, bent egy 6×6 méteres maketten a leendő park. Házak 10-30 emelet között. Valahol ott lett érdekes a dolog, mikor a beszéd után kijöttünk, és kiderült, hogy hopp, ez már majdnem kész is van…

(tovább…)

Lanzhou 2. nap – munka, kaja, munka, kaja

hétfő, április 7th, 2008

Fél nyolckor ki az ágyból, nyolckor reggeli (svédasztal, részemről: jiaozi, párolt pak choi, kimcsi, grillezett rák, sárgadinnye, görögdinnye, mézdinnye, sárkánygyümölcs, narancs, de persze sokan az európai kajákra kattantak inkább rá, csak őket nehezen tudom megérteni :)) Kilenckor kezdődik a konferencia, hullafáradt vagyok, a terem dugig tele (60 magyar, kb. 200 kínai), 10-ig nagyköveti, polgármesteri, miniszteri megbízotti, tartományi vezetői megnyitóbeszédek, kávé (gyümölcs)szünet, majd előadások délig – de az elsőn majdnem leestem a székről. Aztán a szerintem negatív tartományba állított légkondi némileg felébresztett.

Délben ebéd, svédasztal, tömeg. Részemről: pirítot tészta, ismeretlen párolt zöldség, csípős vízinövény illatos gombával párolt fésűkagyló, grillezett rákocskák, nyers lazac, és sok gyümölcs, a kínálat nagyjából az mint tegnap este, továbbra is rajtam van a tengeri kaja kényszeres evése, mert jó. 🙂

(tovább…)

Lanzhou – az odaút és az első nap

hétfő, április 7th, 2008

Simán ment… Egy újabb fantasztikus reggeli a hotelben (és életem legjobban súlyozott evőpálcikái továbbra is itt találhatók :)), majd 9:40-kor irány a reptér. Egy taxis szerencsétlenkedett a csomagokkal, miután sehogy se fértek be, hívtunk még egyet…

A meglehetősen impresszív új, 3-as terminálról indult a gépünk (és mivel Balázs a másik taxiban volt, én magyaráztam el kínaiul, hogy melyik terminál és melyik kapu – apró sikerélmények :)). Nos a terminál tényleg nagy, sőt, hatalmas. Egy kávézóba beültünk, én benyomtam egy almás pitét, aztán fel a gépre, és irány Lanzhou. Beszálltunk, én elaludtam, és arra keltem fel, hogy fent vagyunk valahol a levegőben. Tessék, már itt tartunk, simán átalszom egy felszállást. Nem tudom ennek örüljek-e 🙂

(tovább…)

Egy nap Pekingben

szombat, április 5th, 2008

Szóval ott tartottam, hogy bemegyek a városba. Átszaladtam még a szomszéd plázába ami egy elég luxusorientált hely. Az autószalonban a mercik alatt aranyhalak úszkáltak, felettük átlátszó veglapon jártak az érdeklődők. A boltban is volt minden ami csak kellhet. Nekem csak egy kis üveg víz kellett, megvettem és mentem a taxihoz.

A taxi bevitt a Tiananmen térre, 22RMB volt. A térré nem lehet felkészülni. Se a méreteire, se az emberek számára. De ezt akár érthetjük az egész városra is. Ha valami csak két utcára van, az egy kilométer. A tiltott város tetéjétől a Tiananmen alsó fele sétálva majdnem háromnegyed óra – ha meg se állsz nézelődni.

(tovább…)