Archive for the ‘Shanghai’ Category

gyors helyzetjelentés

szerda, november 17th, 2010

Igen, élek, minden rendben, eltekintve néhány piros folttól a fenekemen, de legalább most megtanultam, hogy repülőn nem ülünk le a WC-re…

Tegnapról nem írtam – dolgoztunk délelőtt és délután is, nagyon pozitív és bíztató eredményekkel, este pedig találtunk egy igazán jó éttermet, ahol degeszre ettük magunkat. A pácolt disznófület külön kiemelném, isteni volt. De a mogyorós-zelleres rák is a dobogón van.
Ma délelőtt némi adminisztráció volt + az otthoni ügyek görgetése innen a távolból, délután meeting, és sok, nagyon sok utazás, amik közé egy tésztaleves szerencsére belefért.

De most már itt vagy Shanghaiban, most értünk a szállodába (éjfél múlt). Kaptunk ingyenes szoba upgrade-et, szóval most van két szobám, karosszékem és kanapém, aranyszínű karfával, kilátásom a 27. emeletről a folyóra, sarokkádam, masszírozós zuhanyom, számítógépem és két tévém. És a legfontosabb, a fentiek közül egyetlen amire most szükségem van: egy jó nagy ágy. Még nem sikerült feldolgozni az időeltolódást, tegnap sikerült fél háromkor kelni, úgyhogy megyek is aludni 🙂

MSG, vásárlás, metró

hétfő, szeptember 22nd, 2008

Ma csak röviden és képek nélkül, cserébe a tovább gombot se kell megynomni 🙂

Kaja
Újabb munkahely-közeli “itt sem eszek többet” listára. Az Uncle’s Cool Noodles nevű helyen kapott tükörtojásos kimcsis rizs nem volt ugyan rossz, de annyira jó sem és egy enhyébb MSG (monoszódium-glutamát, ízfokozó) mérgezést is kaptam tőle. (hirtelen leizzadás, enyhe szédülés és hányinger, pulzusszám emelkedés, tehát a tünetek nagy része megvolt) Persze 1 perc alatt elmúlt, nem komoly. Mielőtt elkezdi valaki szídni a kínai konyhát, nézze meg, hány ételben van ilyen otthon a polcon. Ez mind MSG, de hát ez van, szemét egy világ ez.
Mindegy, este kárpótoltam magam némi sushival. Az kiváló volt és friss. Abba meg nem gondolok bele, mit esznek a halak. 🙂 (valamint holnap igyekszem nem lekésni az akciós menüt a teppenyakisnál és az még jobb lesz :))


Vásárlás és pénzügyek

Gondoltam ma letudom a vásárlások egy részét. Akartam magamnek egy laptop tokot, ezt a közeli 5 emeletes számtech áruházban meg is oldottam, prezentáltam egy 65->50->45->30yuan alkut könyvbe illő duzzogós elrohanok – utánamjön az eladó előadással, majd pedig ő azt hazudta, nagyon keményen alkudok, én pedig azt, hogy tudom. Hadd érezze mindenki, hogy okosabb mint a másik. 🙂 Mindenesetre a hasonló táskák az eBayen 5 dollár+posta körül vannak, nekem is 5 dollár volt, elégedett vagyok.
Ezekután bemetróztam a központba (erről lejjebb), és kedvenc zokniboltomban vettem 3 pár zoknit egy tizesért. Még alkudni se kellett, még mindig tart az akció. Kicsit fényeztem a boltot, elmondtam, hogy mindig jövök mikor Shanghaiban járok (és tényleg), aztán hagytam a családot tofut és csirkét vacsorázni tovább.
Beszaladtam még a barátok által megrendelt töltőtollakért (a jobb bolt csodák csodájára zárva volt), és egy kisméretű szótárért mert csak közepesen kicsim van.
Hazafele pedig adtam 5 yuannel honoráltam azt az utcazenészt, akinek a hallottak közül először volt zenei érzéke (a vak zenészeknek aprót azért szoktam adni), különben is trombitált és az jó.
Ja és a sarkon a zöldséges srác (13 év körül, I love China pólóban) már régi haver, reggel 9 előtt munkába menet már üdvözölt, most hazafele (este 8 után) meg beszaladtam hozzá szőlőért és vízért, minden nap valami más. Ja, hétvégén is végig dolgozott 2x egész nap. Anyukája és öccse pedig mellettük játszik a sarkon, tök kedvesek mindig. Apuka nem tudom hol van, talán gyári munkás lehet.
Az aluljáróból a kütyüárusok viszont mára eltűntek, köztük az a néni is, aki körömvágó csipeszt árult. Kár, pedig ma már vettem volna, otthon hagytam és elég hosszú a körmöm. Remélem holnap visszatér. Helyette a kijáratnál árultak méteres plüssmedvé és hellókittit. Azt nem vettem.
Hát ilyen itt az élet.

Metró

Voltam már tömegben a helyi metrón, de ez most túltett mindenen. 🙂 Sikerült elkapnom a csúcs-csúcsidőt (hat óra után picivel), a végállomás után 4. (vagy 5.) megállóban szálltam fel párszáz sorstársammal együtt egy olyan kocsira, ami otthon már telinek számít. Némi nyomóerőt ki kellett fejtetnem. 🙂
A következő megállóban további párszáz ember várt. leszállni szerencsére senki nem akart, de mindegy, mert amúgy is megindult a sor. Mellettem egy srác olyan testhelyzete került, amibe szerintem nem is lehet. Valószínüleg gumigerince volt. Már ordibált a hangosbeszélős ember a peronon, hogy többen ne szálljanak be, de még ketten nekifutásból benyomultak (ha beléptél, nem volt elég a lendület és visszapattantál a falról).
Sajnos fényképezni nem tudtam, mert lehetetlen volt benyúlni a zsebembe, de megszámoltam, az ajtó előtti talán 1,8×0,8 méteres térben tizenöten álltunk. az 10 fő/ négyzetméter. Nem tudom hogyan, de még viszonylag kellemetlen se volt. Persze ha egy fejjel alacsonyabb lennék, lehet nem így gondolnám 🙂

Mára ennyi. Holnap se várható sokkal több, de azért írok majd 🙂

Eltévedtem…

szombat, szeptember 20th, 2008

Mai menünk: töltött káposzta, jó és rossz magyar filmek, eltévedés és egy kínai pékség. Kattintson!
(tovább…)

Első nap pontokban

szombat, szeptember 20th, 2008

Jelenlegi fő törekvésem, hogy lehetőleg ne aludjak el így délelőtt fél 11-kor, mert akkor lőttek az időátállásnak. Ebben hátráltat a tény, hogy hajnal 2-kor értem haza, de segít a laptopból szóló zene és az utcán két percenként felvisító légvédelmi sziréna. Nem tudom, miért visít, ha kitört volna a világháború, szóljatok, mert én még nem tudok róla.

Ez egy pontokba szedett összegzés lesz arról, mi történt eddig, igyekszem az érdekességeket kiemelni.
(tovább…)

Munka a javából :)

szerda, július 30th, 2008

Rájöttem, ide inkább valami olyat kell írni, ami figyelemfelkeltő, mert a rendszeres olvasók úgyis olvasnak, akik meg nem azoknak kell a megfelelő beharang.Ennek fényében:
Ma ettem tengeri csillagot. Ha érdekel milyen, akkor klikk a továbbra!
(tovább…)

Egy esős nap krónikája

kedd, július 29th, 2008

Reggel egyszerűen nem lehet megunni munkába menet közben a nézelődést jobbra-balra, minden nap észreveszek egy apró kis részletet. Ma például egy szépségszalon falán a “Beautiful breast – happy to be slim” feliraton mosolyogtam egy darabig, majd a Times Square-en a zöld lámpára várva azon ámultam, hogyan mennek át a biciklisek szívroham és mindenféle baleset nélkül a piroson a 2×4 sáv merőleges, folyamatosan és viszonylag gyorsan haladó forgalmon keresztül, meg azon, hogy életemben először itt kellett látnom Maybach Mercedest, bár jobban meggondolva ez utóbbi nem is olyan meglepő.
(tovább…)

Kisebb elmélkedések és étkezések

hétfő, július 28th, 2008

Hétfő, hétfő, munkanap. Lássuk, hogy telt az irodán kívül, mert bentről a mai nap semmi érdekfeszítővel nem tudok szolgálni.

Reggel fújt a szél. Nagyon. Én itt még ilyen nem láttam, egész frissítő volt, amíg elő nem bújt a felhők mögül a nap. Onnantól inkább hagyjuk, mire beértem az irodába, már megint tiszta víz voltam. Sebaj, ebédig megszáradtam. Ebédre átmentem a sarki épületre, ami tele van kis éttermekkel, és miután sokáéig szemeztem a másodikon levő rákétteremmel, végül felmerészkedtem a harmadikra – de egyáltalán nem bántam meg, mert megláttam kiírva, hogy 三文鱼 28Y, azaz lazac, 28Y és innentől tudtam mi kell nekem. Mikor bejöttem, leesett, hogy épp egy japán teppenyaki étterembe sikerült eljutnom. Ez jól hangzik. 🙂 Kértem még egy adag vegyes zöldséget, leültem a grillpult elé, és néztem, ahogy a szakács elkészíti előttem a finom lazacszeleteket (nem, nem filé, a bőre természetesen rajta volt, hiszen az a legfinomabb része), a zöldségeimet és odatolja elém. Nem fogom négy oldalon keresztül részletezni, mennyire jó volt, de annyira jó volt… Épp gondolkoztam a vége felé, kérjek-e esetleg dinnyét, mire kihozták az ajándék dinnyét. Tökéletes. Még jövök ide ebédelni. 😀
Munka után kicsit bóklásztam egy áruházban, de annyira nem érdekelt, hazamentem és picit böngésztem a shanghaiexpat-on, hasznos volt. A saját tapasztlatokkal kiegészítve (mert azért a Nyugat-Európából, Amerikából érkezők hajlamosak mindent kicsit eltúlozni) kezdek már egészen képben lenni, mik az általános megélhetési költségek, melyik városrészre mi jellemző, hol lenne majd jó lakni és hol nem, valamint egyéb érdekességek tekintetében.
Vacsoriadő! Ma egészen lehült sötétedéskor a levegő, gondolom köszönhetően az egész napi szélnek. Szerintem ma még egyszerűen tisztább is lehetett, mint otthon. Itt Pudongon legalábbis biztos. Ez a keleti, újabb, nyugodtabb és tisztább része a városnak, és azért nincs messze a tenger, ahonnan fúj a szél. Nincs is annyi érdekesség, mint a folyó másik oldalán, de cserébe szerintem kellemesebb itt lakni, szélesebbek az utcák, több a park és még kertvárosi negyed is van, ha valaki arra vágyna (és persze ha meg tudja fizetni, mert nem könnyű)
Elsétáltam a Times Square melletti nagy üzletházakhoz, hiszen ott még nem jártam. A hetediken a szupermarketben nem bírtam ki, hogy ne vegyek egy kis csokit (otthoni árak*1-1.5 a ráta), és pesze hogy ne nézegessem végig a töltőtoll-kínálatot, mert volt egy pár olyan márka, amit otthon még a legjobb boltokban sem nagyon látni. Venni nem vettem, arra ott vannak az olcsó kínai tollak és az internet. 🙂
Viszont lementem vacsorát vadászni, találtam is egy viszonylag szimpatikus kis éttermet, tömve volt. Válogattam az étlapon jó darabig, természetesen találtam érdekességeket, volt kedves félrefordítás szokás szerint (Roasted Jew Ear, nagyjából annyit tesz, hogy pirított zsidófül), és volt persze meglepő (nekem már nem :)) étel is, pl. az “5 párolt kincs” elnevezésű tál, melyben volt párolva ceruzabab, tintahal, medúza, sertésnyelv és sertésgyomor. Én némi válogatás után kicit elbaltáztam a rendelést, mert rendeltem egy rákos dim-sumot, ami ugye rizstésztából készült batyukba töltött rák és zöldség, és kértem egy tésztalevest – rizstésztával és wontonnal, ami szintén töltött batyu, és meglpetésemre ez is rákkal volt töltve. Kicsit egyhangú lett így a menü, de nem bántam, megettem. 🙂
No tessék, megint írtam egy napról és szinte csak a kajáról szól. És még képek sincsenek. Helyette kiegészítésként nézzétek meg Guczó blogjának ezt a bejegyzését, mert nagyon jó. (sajna itt nem látszik a képek csücske, de a lényeg átjön.) És ami a németekre igaz azért az nagy részben ránk is. 🙂

Meg ez is vicces:

Holnap mi lesz? Állítólag eső. Legyen is, mert ez azzal járna, hogy leesik a hőmérskéklet 30 fokra. 🙂 Meg iroda, meg igyekszem beszerezni a maradék hazafuvarozandó dolgokat. De szerintem ez utóbbi áthúzódik szerdára is. A csütörtök a pakolásé és a gyümölcsvásárlásé, pénteken pedig repülőn és repülőtéren töltöm időm jelentős részét, ha a Lufthansa is úgy akarja.

Shanghai vasárnap

vasárnap, július 27th, 2008

Ismét a légkalapács keltett, de nem baj, mert legalább segít végre átállni a helyi időszámításra. Hétköznap meg úgyse zavar, mert korábban kelek 🙂 Kinézve az ablakon még azt is láttam, hogy szokatlanul fúj a szél, és tűz a nap, ezért úgy gondoltam, ma nem parkozok, az úgyis közel vab. Irány a belváros!
(tovább…)

Shanghai – szombat

szombat, július 26th, 2008

Diszkrét (nem, igazából nem az) légkalapácszajra ébredtem, nem volt jó. Reggeli után ettől függetlenül visszadőltem még, és sikerült fél tizenkettőkor felkelni. Mára úgyse terveztem nagyon sűrű programot, csak be akartam menni a városba nézelődni és vásárolgatni.
(tovább…)

Shanghai 4. – kép nélkül, röviden

péntek, július 25th, 2008

Hát eltelt a péntek is, ma csak igazán röviden írnék pár érdekességről, aztán már jön is a jól megérdemelt hétvégi első nagy szunya. 🙂
(tovább…)